Fuss! Menekülj! Míg Délibáb látók hada Föld alá nem űz.
Lázas szemedben Vívja örök csatáját Jó a gonosszal.
Ódon vad kohó Kapj lángra, és égesd ki Belőlem átkom!
Kóbor trubadúr Buborék-énekével Kioltja lángod.
Nyomor, nyomornak Vájja szemét, könnyeim Hullanak ezért.
Köd lepett lelked, Remegőn várja újra Fényes reggelét.
Könnyes álomból Ébredten, szakadjon fel Nyugtató mosoly!
2005.07.02
Ma még letörten Állsz, de holnapod már a Virágzó tavasz.
2005.07.08
Ujjongó tömeg Önkívületben várja Már haláltusád.
Elfojtott harag Dühöngő lávaként vág utat magának.
2005.07.10
Kalásztengeren Átsuhanva hullámzó Víg játékot jársz.
Heves rohamod Elsötétítést végez Félelmetesen.
Sokáig tartó Égető leheleted Elmúlást segít.
Csillagos este Nyíló édes virágod Vezet utamon.
Fátyolos szemed Sarkából igazgyöngyök Hullanak alá.
Hullámok hátán Tajték lovagol, s hiú Ábrándba fullad.
2005.07.12
Korán keltem ma. Üres a látóhatár, Semmi sem mozdul.
Csendesen esik, S madárdal nélkül ébred A szürke reggel.
2005.07.14
Fenséges platán
Kérged ledobva már a
Jövőre készülsz.
2005.07.19
|