Fuss! Menekülj! Míg
Délibáb látók hada
Föld alá nem űz.
Lázas szemedben
Vívja örök csatáját
Jó a gonosszal.
Ódon vad kohó
Kapj lángra, és égesd ki
Belőlem átkom!
Kóbor trubadúr
Buborék-énekével
Kioltja lángod.
Nyomor, nyomornak
Vájja szemét, könnyeim
Hullanak ezért.
Köd lepett lelked,
Remegőn várja újra
Fényes reggelét.
Könnyes álomból
Ébredten, szakadjon fel
Nyugtató mosoly!
2005.07.02
Ma még letörten
Állsz, de holnapod már a
Virágzó tavasz.
2005.07.08
Ujjongó tömeg
Önkívületben várja
Már haláltusád.
Elfojtott harag
Dühöngő lávaként vág
utat magának.
2005.07.10
Kalásztengeren
Átsuhanva hullámzó
Víg játékot jársz.
Heves rohamod
Elsötétítést végez
Félelmetesen.
Sokáig tartó
Égető leheleted
Elmúlást segít.
Csillagos este
Nyíló édes virágod
Vezet utamon.
Fátyolos szemed
Sarkából igazgyöngyök
Hullanak alá.
Hullámok hátán
Tajték lovagol, s hiú
Ábrándba fullad.
2005.07.12
Korán keltem ma.
Üres a látóhatár,
Semmi sem mozdul.
Csendesen esik,
S madárdal nélkül ébred
A szürke reggel.
2005.07.14
Fenséges platán
Kérged ledobva már a
Jövőre készülsz.
2005.07.19
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
